Augusztus 20-a Szent István király, államalapító apostoli uralkodónk ünnepe, a magyar nemzet legszentebb nemzeti ünnepe, egyben az új kenyér megszentelésének napja. Ez a nap a magyar állam több mint ezeréves folytonosságának méltó megemlékezése, amely a magyarság szilárd gyökereit és rendíthetetlen szellemiségét hirdeti.

Szent István király műve az idők próbáját kiállva ragyog példaként előttünk. Minél több évszázad telik el a magyar államiság megalapítása óta, annál világosabban látszik e szent király alkotásának örökkévaló értéke. Ez az ünnep a magyarság történetének egyik legdöntőbb pillanatát idézi, amely mindmáig meghatározza nemzeti létünk lényegét. A kérdés, amely István király korában is felmerült, ma is aktuális: megmaradunk-e magyarként, vagy elveszünk az idők viharában? Szent István öröksége több mint ezer éve iránytűnk, amely nemcsak nemzetünk sorsát, hanem mindennapi életünket is formálja. Nekünk, magyaroknak, Szent István óta szent kötelességünk, hogy Európában olyan közösséget alkossunk, amely tisztelettel tekint ránk, és elismeri nemzeti önrendelkezésünket. István király vívta ki számunkra ezt a jogot, amelyet népünk idegen hódítókkal és a történelem legnagyobb hadseregeivel szemben is bátran védelmezett – erre emlékeztetnek másik két nemzeti ünnepünk, március 15-e és október 23-a.

Szent István világosan látta, hogy a magyar nemzet jövője nem rendelhető alá semmilyen idegen hatalom érdekeinek. Ma, amikor Európa keresztény identitása és a magyar érdekek elsődlegessége sokak számára nem magától értetődő, még inkább kötelességünk kiállni értékeink mellett. Szemben azok akaratával, akik a nemzeti érdek és a keresztény értékek elavultságát hirdetik, mi szilárdan valljuk: az európai jövő csak a keresztény értékekre épülő nemzetek közösségében gyökerezhet. Szent István király 38 esztendős uralkodása alatt egy erős, független és szervezett államot teremtett, amely évszázadokon át megőrizte a magyarságot. Ahogy életműve elválaszthatatlan Boldogasszony Anyánktól, úgy a magyar nemzet is elválaszthatatlan keresztény gyökereitől és Szent István tiszteletének évezredes hagyományától. E szent örökség minden támadás és félremagyarázás ellenére fennmaradt, miként a magyarság is képes volt a legtragikusabb történelmi megpróbáltatásokból újra és újra felemelkedni.

A rendszerváltozás új lendületet adott hagyományaink újjáélesztésének. 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet, amely hitünk és nemzeti összetartozásunk méltó kifejezése. Az 1990-es szabad választásokat követő Országgyűlés 1991-ben hivatalosan is állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át, a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20. és október 23. – sorában. A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény is megerősíti e nap jelentőségét, mint Magyarország hivatalos állami ünnepét.

E jeles napon adják át a legmagasabb állami kitüntetéseket, köztük a 2011-ben újraalapított Magyar Szent István-rendet, amely a magyarság legkiválóbb fiainak és leányainak érdemeit ismeri el, továbbörökítve apostoli királyunk szellemiségét.

Magyarországról és a Magyaroktól szeretettel és tiszteletteljes hálával!