2025 július 23-án újabb magyarellenes feliratok jelentek meg Kárpátalján, ezúttal Munkácson, egy épület ajtaján és falán. A fenyegető üzenetek a kárpátaljai magyar közösséget célozták, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevét is megemlítették. A szerdán készült felvételeken látható feliratok a következők:

„Szopjon Orbán!!!”, „A magyarok nem emberek”, valamint „Öljétek meg/Vágjátok le a magyarokat!”.

Ezek az üzenetek nyíltan uszítanak a magyar közösség ellen, és mélyen sértik Kárpátalja békés együttélésének szellemiségét.

A kárpátaljai magyar közösség és a helyi lakosok szerint az ilyen etnikai villongások és provokációk nem helyi kezdeményezésűek, hanem gyakran a „Hágón túlról”, vagyis Kijevből érkező parancsokhoz köthetők. A helyiek úgy vélik, hogy ezek az incidensek akkor éleződnek fel, amikor politikai vagy más külső érdekek mentén szándékosan szítják az etnikai feszültségeket a régióban. Az ukrán nacionalisták által elkövetett cselekedetek égbekiáltóak, és elfogadhatatlanok egy olyan országban, amely az európai uniós tagságra pályázik. Az ilyen gyűlöletkeltő és erőszakos cselekmények nemcsak a magyar közösséget, hanem Kárpátalja multikulturális közösségének egészét fenyegetik.

Ez már a második magyarellenes incidens júliusban. Korábban, ahogy arról beszámoltunk, a palágykomoróci görögkatolikus templomot gyújtották fel, és a falára magyarellenes feliratokat festettek, például „Késhegyre a magyarokat” és „Magyarok, takarodjatok”. Az ügyben Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök is megszólalt, „megengedhetetlennek” nevezve az ilyen cselekedeteket, és az ukrán hatóságokat a hasonló incidensek megelőzésére szólította fel.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén élesen elítélte a történteket, kiemelve, hogy egy EU-tagságra törekvő országban elfogadhatatlan a magyar közösség elleni nyílt támadás.

Az ukrán rendőrség közlése szerint a templomgyújtogató egy 28 éves helyi lakos volt, aki bevallása szerint célja a régió destabilizálása és az „ellenség” számára kedvező információs környezet kialakítása volt. A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye a vandalizmust nemcsak egyházi bűncselekményként, hanem Kárpátalja békéjét és közösségi szövetét sértő cselekedetként ítélte el, imádságra és bűnbánatra szólítva fel a híveket és az elkövetőket.

Diplomáciai feszültségek

A magyarellenes incidensek mellett egy másik súlyos eset is tovább mélyítette az ukrán–magyar feszültségeket. Beregszászon egy magyar állampolgárságú férfit, Sebestyén Józsefet kényszersorozás közben súlyosan megvertek ukrán toborzók, és a férfi a kórházban életét vesztette. Orbán Viktor részvétét fejezte ki, és hangsúlyozta, hogy a férfit nem tüdőembólia ölte meg, ahogy az ukrán vezérkar állította, hanem agyonverték. A magyar kormány a történtek kivizsgálását követeli, Szijjártó Péter pedig Ukrajna budapesti nagykövetének bekéretésével reagált, elfogadhatatlannak nevezve egy magyar ember megölését.

Az ukrán külügyi szóvivő, Heorhij Tyihij szerint Magyarország politikai célokra használja fel az ügyet, ami rontja a két ország kapcsolatát. Az ügyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasítására vizsgálat indult.

Magyar válaszlépések

Szijjártó Péter bejelentette, hogy a magyar kormány három ukrán tisztségviselőt – az ukrán szárazföldi haderő személyügyi vezetőjét, a Nyugati Műveleti Parancsnokság parancsnokát és a védelmi minisztérium mozgósításért felelős főosztályvezetőjét – azonnali hatállyal kitiltott Magyarországról, mivel őket tartják felelősnek a kényszersorozásokkal kapcsolatos visszaélésekért. Magyarország emellett szankciókat kezdeményezett az érintettek ellen az Európai Uniónál.

A magyarellenes cselekedetek és a kényszersorozások során elkövetett erőszak nemcsak a kárpátaljai magyar közösséget, hanem az egész régió békéjét veszélyezteti. Az ukrán nacionalisták által elkövetett provokációk éles elítélést érdemelnek, és sürgős lépéseket követelnek az ukrán hatóságoktól a további incidensek megelőzése érdekében – ezt eddig csak a Magyar Kormány tette meg, a Nemzetközi visszhang csendben lapít.

A kárpátaljai magyarok és a helyi közösségek egyértelművé tették: a békétlenség és az etnikai feszültségek gyakran külső, kijevi utasításokra vezethetők vissza, ami mélyen aggasztó a régió jövője szempontjából.